Tiszadob - Andrássy-kastély - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF

Tiszadob, Andrássy-kastély

 

Gyönyörködjön a romantikus stílusú Andrássy-kastély látványában, fedezze fel termeit, ismerje meg a család történetét! A kastély parkja egyedülálló élményeként különleges, legyezőt formáló bukszuslabirintus várja a látogatókat. Ne felejtse el megkóstolni az impozáns főúri ebédlőben működő étterem fogásait a kastélylátogatás alkalmával.

 

Rendezvénnyel kapcsolatos ajánlatkérését a következő email címre várjuk: rendezveny@nofnkft.hu

helyszínleírás

A tiszadobi Andrássy-kastély, a hazai historizáló kastélyépítészet egyik legimpozánsabb alkotása, amely gróf Andrássy Gyula elképzelései alapján épült. Idősebb Andrássy Gyula, a magyar reformkor meghatározó politikusa kezdte el építeni a Tisza folyó partján álló kastélyt, ami 1890-ben, a gróf halálakor már készen állt, de az épület berendezése már fiára maradt. Ifj. Andrássy Gyula a pazar belső mellé különleges parkot álmodott meg a kastély köré. A régi időkből megmaradt falépcső, az ebédlő faborítása és a francia stílusú, a szájhagyomány szerint csak bukszus-labirintusként emlegetett látványos hímzéses parter kert teszi az ország egyik legszebb műemlék kastélyává a tiszadobit. A település természeti környezetét vízrajza határozza meg, egyedülálló sokszínűséggel folyók és holtágak mentén ártéri és galéria erdők váltják itt egymást. A kastély parkját északról 500 hektáros ősfás erdő határolja. Ez a rendkívüli szépségű természeti környezet öleli körül az előkelő épületet, amelynek híres főúri ebédlőjében elegáns étterem várja a látogatókat. Kóstolja meg a főúri fogásokat családbarát árakon, ha a kastélyba látogat!

Kapcsolat

Cím: 4456 Tiszadob, Bocskai utca 59.
Telefon: +36 70/197-9905
E-mail: andrassykastely@nofnkft.hu

kiállítások

Állandó kiállítás: A kastélyépületben az Andrássy családot és a kastély történetét bemutató tárlat, a fekete illetve az Andrássy-ebédlővel.

Az első emeleten időszakos kiállítások kaptak helyet:

 

  • ZEMA porcelán ékszerek
  • Ritók Lajos festményei és grafikái
ANDRÁSSY-KASTÉLY ÉTTEREM

Ünnepélyes keretek között megnyílt 2019. szeptember 21.-én a Tiszadobi Andrássy-Kastély Étterem. Mindenkit várunk sok szeretettel! 

Andrassy_ETTEREM ÉTLAP letölthető!

              

ÉTTERMI AJÁNLAT CSOPORTOKNAK – 10 fő felett:

Csoportos ajánlat (itt megtekinthető)

Csoportos kiemelt ajánlat (itt megtekinthető)

Csoportos exkluzív ajánlat (itt megtekinthető)

nyitva tartás

Látogatási napok keddtől vasárnapig, hétfő szünnap.


Tavaszi – Nyári nyitva tartás (április 1 – október 31): 10.00-18.00 

Tárlatvezetési időpontok: 10.30, 11.30, 12.30, 13.30, 14.30, 15.30, 16.30
Pénztárzárás: 17.30

 

Őszi – Téli nyitva tartás (november 1 – március 31): 9.00-17.00
Tárlatvezetési időpontok: 9.30, 10.30, 11.30, 12.30, 13.30, 14.30, 15.30
Pénztárzárás: 16.30

 

A kiállítások csak tárlatvezetéssel tekinthetők meg, a fent említett időpontokban.

15 fő feletti csoport érkezése esetén előre bejelentkezés szükséges.

jegyárak

Felnőtt jegy:

– Kastély jegy              1 200 Ft

– Időszakos kiállítás      600 Ft

 

Kedvezményes jegy:

(6-26 év közötti fiatal, 62. életévét betöltött látogató,

minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő)

– Kastély jegy                600 Ft

– Időszakos kiállítás     300 Ft

 

Családi jegy:

(1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig)

– Kastély jegy                  2 400 Ft

– Időszaki kiállítás          1 200 Ft

 

Csoportos jegy:  

(minimum 15 fő látogatása esetén)

– Kastély jegy                     960 Ft/fő

– Időszakos kiállítás          480 Ft/fő

 

Helyi lakos: lakcímkártyával          400 Ft

 

Jogszabályi kedvezmények EGT állampolgárok részére: 

 

  • 6 év alatti gyermek
  • 70. életévét betöltött látogató
  • fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
  • miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező látogató
  • közoktatásban dolgozó pedagógus
  • minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja   

A kedvezményekre való jogosultságot kérjük igazolni.

Az évközi árváltozás jogát fenntartjuk.

Újságírói igazolvánnyal előzetes bejelentkezés esetén tekinthető meg ingyenesen a kastély.

 

OTP, K&H És MKB Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) elfogadóhely!

 

látnivalók a környéken
  • Szerencs – Cukormúzeum
  • Szerencs – Rákóczi-vár
  • Mezőkövesd – Matyó Múzeum
  • Miskolctapolca – Barlangfürdő
  • Nyíregyháza – Állatpark
  • Sóstói Múzeumfalu
  • Tokaji Borvidék
  • Tisza-tó
rendezvény helyszínfoglalás

rendezveny@nofnkft.hu

történet

A Tiszadobon élt Andrássyak közül kiemelkedik az építtető, gróf Andrássy Gyula (1823-1890), akinek legkedvesebb tartózkodási helye a világban, Tiszadob volt.

Az öreg gróf fiai közül II. Andrássy Gyula (1860-1929) volt az, aki befejezte a kastély építését és a parkot is ő formázta véglegessé. Miután testvére, a művészi tehetséggel megáldott Tivadar meghalt, ő lett nevelője lányainak (Ilona, Borbála, Katalin, Klára), közöttük Katalinnak, akiről akkor még nem sejtette senki, hogy ő lesz Károlyi Mihály feleségeként a “vörös grófnő”. Katinka, akitől azt várta a család, hogy a három leány után végre fiúként születik meg, a tiszadobi kastélyban, a “Törcsvári óratoronyban” született. Andrássy Katinka emlékirataiban a Kolozs megyei Dubin és Tőketerebes mellett Tiszadobot említi legszeretettebb lakhelyei között: “E három helyet, de legjobban a tiszadobi házunkat szerettem, ott születtem, a szeptembereket ott töltöttem, oda fűz sok kedves emlék, és Károlyi is odajárt leginkább udvarolni. Engem, az Andrássy család fejének, Duci bácsinak (II. Andrássy Gyula) a kikerülhetetlen befolyása alól, Károlyi vont ki. Mellette váltam azzá, aki lettem.”
A tiszadobi Andrássy kastély a hazai historizáló kastély-építészet egyik legimpozánsabb alkotása. A kastély 1880 és 1885 között épült gróf Andrássy Gyula elképzelései alapján. Tervezője Meinig Arthur volt, akit a gróf arra inspirált, hogy ötvözze egybe a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit elsősorban a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva.
A gróf kérése teljesült, a vajdahunyadi vár egyes elemei uralják a kastély tömbjét. A tiszadobi kastély kerek saroktornyának előképét a vajdahunyadi vár északi sarkában álló kerek Hímestoronyban azonosíthatjuk. A kastély északi homlokzatán, a kerek bástya után a vajdahunyadi kapu-lakótorony háromkonzolos zárt erkélye sejlik fel. Az északi-homlokzat nyugati saroktornya tömegébe és toronysisakjába a vajdahunyadi Nebojsza várnagyi lakótorony formáit ültették át. A tiszadobi délnyugati karcsú, kerek és magas saroktoronyhoz hasonló, három is található Vajdahunyadon. Más erdélyi kastélymintákat is megidéz az épület. Felismerhetjük a brassói Katalin bástya jellegzetes őrfiatornyait, a kastély déli kapu-és lépcsőháztornya a marosvécsi reneszánsz kapu-lakótornyát hozta el, a délkeleti saroktorony pedig a királyi Törcsvár délkeleti tornyát idézi.
A kastély szépségét a csodálatos környezet tovább növelte. Tiszadob természeti környezetét sajátosan a vízrajzi viszonyai határozták meg. Így alakultak ki egymás mellett, szinte egyedülálló sokszínűséggel a folyók és holtágak menti ártéri és galéria erdők. A kastély parkját északról ezekből, az ősfákból álló 500 hektáros gazdasági erdő határolja. Ez a rendkívüli szépségű természeti környezet, lágyan öleli körül a fenséges épületet.
A kastély kertje a művészi gonddal tervezett és gondozott angol-és franciapark volt, benne híresen szép rózsalugasokkal. Az egykori harmónia legértékesebb maradéka, a kastély északi homlokzata előtt a középkori liliomot kirajzoló, hatalmas, nyírt sövénykert-labirintus, mely szerencsére él ma is. A bukszus-labirintusban áll egy szép szobor, a “Leányszöktetés”, Fadrusz János munkája. A kastély teljes szélességében, így a sövénykert szélességében, nyiladék vezetett az erdőn át a Tiszáig. A vadaskert 1945 után erdészeti kézbe került, a nyiladékot beültették, a kastély körül számos új épület foglalta el az egykori romantikus park helyét.
A tiszadobi kastélyban valós nemzeti romantikát jelenített meg az építői szándék. Idősebb Andrássy Gyula tudós vizsgálódással a legkiválóbb, legnemesebb építészeti örökségünkből merített saját nyaralókastélyának alapításához. Az Andrássyak címere a főbejárat fölötti színes ablakokon látható, míg a padlózatban a terméskőből kiképzett oroszlán címerállatuk a hatalmat, erőt jelképezi. A tiszadobi kastély lépcsőházának jellegzetessége a romantikus, fal mentén “kúszó”, fafaragásos, háromkarú falépcső. A lépcsőház-toronyból a magasföldszinten a fiókos dongaboltozatú nagyterembe, a lovag vagy bálterembe lépünk. A terem mennyezetén kirajzolódó későgótikus-reneszánsz hálóboltozat az 1550 körül épült marosvécsi Kende kastély boltozatát követi.
A földszinti nagyterem (lovagterem) közepén gótikus-reneszánsz vöröskőkandalló áll, homlokán a felirat “Fidelitate et Fortitudine”. Archív felvételek bizonyítják, hogy az egész kastély, de különösen a bálterem falait és egész belső terét műkincsek tömege borította. Figurális falikárpitok, gobelinek, fegyverbokréták, egész páncélzatok, reneszánsz bútorzat, asztalok, székek, szekrények töltötték be a termet. Ugyancsak a földszinten található az L alakú gyűjteményes nagyszalon. A terem mennyezete pontos másolata az angliai Kentben található Knole kastély “The Cartoon Gallery” terme mennyezet-stukkójának. A mennyezet mintája: egymásra szimmetrikus hullámvonalak határolta mezőkben 3-3 szál virág (pl. jácint és lonc) alkot csokrot. A gyűjteményes szalon kandallóján egy-egy teljes páncélzat állt szimmetrikusan. A falakon két nagyméretű, figurális falikárpit, értékes festmények között pajzsok alá tett fegyverbokréták voltak láthatók.
A nagyszalon keleti szomszédja a házigazda dolgozó-szobája volt, amelyből a “Hímestorony-aljba” rejtett könyvtárkabinet nyílik. A következő terem keletre néz, ez az ún. fekete ebédlő, amelyben gótizáló ollós-székek, más néven Savonarola-székek voltak az asztal körül. Az ebédlő után a reggeliző szobának használható télikert következett a “Törcsvári-torony” aljában. A téli kertet Möller István tervei szerint kibővítve később idekerült a híres budapesti Andrássy-ebédlő, amelynek szecessziós berendezését és színes ablakait Rippl-Rónai József tervezte. Az eredeti színes felső üvegek ma is láthatók a nagyméretű ablakon. 2012-ben elkészítették a színes ablakok és a mennyezet teljes rekonstrukcióját a fellelhető források alapján. (A rekonstrukciót Balogh Eleonóra üvegrestaurátor-művész készítette el.)
A gyűjteményes nagyszalonból nyugat felé nyílt a királyi vendéglakosztály, nappali-hálószoba-öltöző-kabinet (fürdőszoba) térsorral. A királyi hálószoba a “Nebojsza torony” aljába került. A királynéi vendéglakosztály e fölött helyezkedett el az első emeleten, s ott tovább kelet felé haladva a grófné és a gróf lakosztálya foglalt helyet, pontosan a földszinti társasági termek felett. Az ebédlők fölött vendégszoba volt. A második emeleti szobák használatuk szerint vendégszobák voltak.
A gyönyörű kastély azonban nem maradhatott meg eredeti formájában az utókor számára, mert az első világháború után, 1918-ban egy szomorú esemény történt. A nekiszabadult nép feldúlta a pompás gazdagsággal berendezett kastélyt (a fosztogatást nem a tiszadobiak kezdték). Polgár felől fegyveres forradalmárok érkeztek 10-12 kocsival. Betörték a nagykastély ajtaját, teljes bútorzatát összetörték, az ablakokat belövöldözték. Összezúzták a velencei tükröket, a csillárokat, szobrokat és kerámiákat, a drága festményeket, könyveket megsemmisítették, széthordták. A gróf – úgy mondják – nem is jött soha többé a tiszadobi kastélyba.
1945-tel véget ért az Andrássyak története Tiszadobon. A II. világháború végén román katonai kórházat telepítettek a kastélyba. Az itt elhunyt román katonák ma is a parkban nyugszanak. A kastély állami tulajdonba került. 1948-ban 300 osztrák gyerek nyaralt itt, majd egy éven át görög menekültek gyermekei kerültek ide. 1950-től a közelmúltig gyermekvárosként működött. A gyermekváros – mely a magyar gyermekvédelem kiemelkedő értékű nevelőiskolája, menedékhelye az elhagyott gyermekeknek – 2007-ben a településen belül egy modern, épület-együttesbe költözött.
A 2008-ban elvégzett műemléki épületkutatás alapozta meg a kastély 2011-12-ben történt teljes műemléki helyreállítását.
(Bartos György tanulmánya alapján)