Siroki vár
Fedezze fel a siroki Vár-hegy belsejébe vájt és tetejére épített középkori erődítmény minden zegzugát! Gyönyörködjön a Siroki vár magaslatairól a Bükk és a Mátra erdeinek látványában! Nemcsak a pazar kilátást nyújtó várfalak között, de a hegy gyomrába vájt bonyolult alagútrendszerben is kalandozhat a kiránduló.
A kazamatarendszerből titokzatos ablakok nyílnak a várhoz vezető útra, ami néhol igen meredek, de az élmény megéri a fáradtságot.
Rendezvénnyel kapcsolatos ajánlatkérését a következő email címre várjuk: rendezveny@nofnkft.hu
helyszínleírás
Izgalmas és romantikus túra várja a siroki vár látogatóit. A Bükk és a Mátra erdeinek határán, a Vár-hegy tetején magasodó erődítményt egy sziklatömb belsejébe vájták és tetejére építették elődeink. Ezt az igazán különleges építményt egy helyenként meredek túraútvonalon lehet megközelíteni. A hegy gyomrában kialakított üregekből és a szerteágazó kazamatarendszerből titokzatos ablakok nyílnak a várhoz vezető útra. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket alakítottak ki, ezek is bejárhatók, felfedezhetők. Az erődítmény legősibb része a felsővárban található lakótorony, erre épült az öregtorony, mely az őrség lakhelyéül szolgált. Az egykori erősség hétköznapi életének ma is látható lenyomatai a hajdani istálló, a gabonatároló verem és az ivókút. A várhegyen álló várromból kitekintve elképesztő panorámában gyönyörködhet az, aki felkaptat a hegytetőre.
Kapcsolat
3332 Sirok, Vár út 1.
sirokivar@nofnkft.hu
Horváth Viktoria létesítményvezető: 0670/9026854
kiállítások
Állandó kiállítás
A török hódoltság kora (török kor mindennapjait bemutató film + tárlatvezetés)
A régészeti anyag tulajdonosa az egri Dobó István Vármúzeum.
nyitva tartás
Vár:
- Nyári nyitva tartás, Április 1- Október 31. között 10-18 óráig
- Téli nyitva tartás, November 1-Március 31. között 9-16 óráig
Tájház:
- Nyári nyitva tartás, április 1- október 31. 14-18 óráig
- Téli nyitva tartás, november 1-március 31. 10-14 óráig
2020. ÉVI ÜNNEPI NYITVATARTÁSUNK
- Október 23-án, pénteken minden intézményünk ingyenesen látogatható a szokásos nyitvatartási időben
- November 1-jén, vasárnap minden intézményünk zárva tart, kivétel kamalduli remeteség – Majk, Szigetvári Vár és a Sümegi Vár.
- December 24-28. között zárva tartunk
- December 29-30. között kastélyaink és váraink a szokásos nyitvatartási rend szerint látogathatók
- December 31-én, csütörtökön minden létesítményünk 15 óráig tart nyitva
- Január 1-jén, pénteken létesítményeink zárva tartanak.
A vár megközelítés
A siroki várhegy tövében található egy parkoló, ahonnan hosszú, és néhol meredek úton lehet felsétálni a várhoz. Akik jó erőben vannak biciklivel vagy babakocsival is nekivághatnak, de az nagy kihívás. A várba nagyjából 20 perc alatt lehet feljutni. Az utolsó nagy kaptató előtt a nyeregbe felérve ketté ágazik az út. Az egyik a várhoz visz tovább a másik a szemközti csúcsra, ahol a Barát és Apáca sziklák állnak.
jegyárak
Siroki vár és Tájház:
Felnőtt jegy:
– Vár belépő 1 600 Ft
– Tájház belépő 400 Ft
Kedvezményes jegy:
(6-26 év közötti fiatal, 62. életévét betöltött látogató,
minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő)
– Vár belépő 800 Ft
– Tájház belépő 200 Ft
Családi jegy:
(1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig)
– Vár belépő 3200 Ft
– Tájház belépő 800 Ft
Csoportos jegy:
(minimum 15 fő látogatása esetén)
– Vár belépő 1 280 Ft/fő
– Tájház belépő 320 Ft/fő
Helyi lakos: lakcímkártyával 400 Ft
DÍJTALAN BELÉPÉSRE JOGOSULTAK
6 év alatti gyermek
70. életévét betöltött látogató
fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező látogató
közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal
minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja
A kedvezményekre való jogosultságot kérjük igazolni!
Felhívjuk a figyelmet, hogy az eddig ingyenes belépést biztosító újságírói igazolvány elfogadása megszűnt. A létesítménybe ingyenesen kizárólag az az újságíró léphet be, aki előzetesen bejelentkezett és engedélyt kapott interjú vagy forgatás készítésére.
A hatályos jogszabályokban felsorolt egyéb esetekben
A kedvezményeket az EGT tagországok állampolgárai vehetik igénybe.
Az évközi árváltozás jogát fenntartjuk!
Az árak visszavonásig érvényesek.
A csoportkedvezmény igénybevételére 15 főtől van mód.
Csoportos látogatás esetén előzetes egyeztetés szükséges!
OTP, K&H És MKB Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) elfogadóhely!
Itt kaphatsz pecsétet, ha felmutatod kajla útleveled! Részletes információk: www.kajla.hu weboldalon!
kiállítás
Egy állandó kiállítás: 3 enteriőr mutatja be a török kor mindennapjait egy konyha, egy lakóhelyiség és egy hadi felszerelésekkel berendezett térrész megjelenítésével. A megjelenített kor a török hódoltság kora, ehhez a korhoz kapcsolódik a régészeti anyag jelentős része.
látnivalók a környéken
- Tájház
- Nyírjes-tó
- Eger – Szépasszony-völgy
- Mátra
- Egri vár
A vár története
Erődítmény már a honfoglalás utáni időkben is állt a várhegyen, bár meglehetősen kezdetleges formában. Ekkor az Aba nemzetség Bohr-Bodon ága birtokolta. A várat a tatárjárás után építette a Bodon család. Károly Róbert királyi várrá nyilváníttatta, várnaggyá pedig Kompolthy Imrét nevezte ki. 1331-ben egy cseh vitéznek adományozza a tisztséget. 1337-ben ismét királyi birtok, Zsigmond király kijavíttatta a várat és elzálogosította Domoszlai Miklós alispánnak. 1388-ban a Tari család váltotta ki a várat a zálogból és megkapta királyi adományként.
1388-ban ugyancsak a Tari család nevéhez fűződik Sirok település megalapítása is, ami hamarosan szinte városi jelentőséggel bírt. 1465-ben a család utolsó sarja Országh Mihály nádornak és sógorainak, Kompolthy Miklósnak és Vencelnek adományozta a várat. A Pásztói család pert indított ellenük, ugyanis a többi birtoknak ők voltak a zálogtulajdonosai, de a pert elvesztették. Mátyás király adománylevelet bocsájtott ki, melyben 1475-től az Országh családot nevezte meg a vár jogos tulajdonosaként. Közel száz éven keresztül birtokolták is a várat.
Országh Kristóf idejében vált katonai szempontból igazán jelentőssé a vár, ugyanis a törökök akkor foglalták el Budát. A várat ugyan még nem került török kézre, de 1550-ben a település már adózott nekik. Az 1555-ös gönci határozat értelmében Országh Kristóf megerősítette a várat, mely az északi végvárrendszer része lett. Erős és bevehetetlen vár hírében állt, így a törökök nem is próbálták megszerezni. Kristóf halála után az Országh család kihalt, az utódok pedig nem fordítottak figyelmet a vár karbantartására. Az 1596-os mezőkeresztesi csatavesztés utána a török sereg Sirok felé vonult, melynek hírére a magyar védők elhagyták a várat. A törökök harc nélkül vonulhattak be a várba. Az erődítés 1686-ig volt török kézen. A vár visszavételéről, a harcokról nincsenek adatok. Ami biztos, hogy 1686-ban királyi tulajdonba került. 1693-tól több család is birtokolta a várat, a Rákóczi szabadságharc idején Rákóczi oldalán töltött be védelmi szerepet. A szabadságharcot követően elvesztette stratégiai jelentőségét, így 1713-ban több várral együtt felrobbantották.
A vár felépítése
A vár végső állapotában két részből állt. Az öregebb belsővár egészen a hegy tetején magasodott, szabálytalan alaprajzzal, belsőtoronnyal. Köré épült a három ó-olasz bástyával erősített alsóvár. A vár különlegessége a fejlett, sziklákba vájt járatrendszer. Az erődítmény legősibb része a felsővárban található lakótorony, erre épült a kisebb, vékonyabb falakkal rendelkező öregtorony, mely az őrség lakhelyéül szolgált. Ezt vették körül falakkal és tornyokkal, valamint a belülről gazdasági és lakóépületekkel. Vélhetőleg egy lovagtermet is kialakítottak a lakótoronyban, ugyanis a megmaradt kettős dongaboltozat erre utal.
A vár meghatározó védelmét az alsóvár jelentette a három ó-olasz bástyával, melyek sarkait nagy méretű kváderkövekkel alakítottak ki. A falakban több helyen is díszes faragott kövek is láthatóak, melyeket másodlagosan használtak fel, miután a környék lepusztult templomaiból elhordták őket. Az északi oldalon 4 m mélyen árkot véstek a falba, mely gazdasági udvarként is szolgált. A sziklába sütőkemencéket és kisebb pincéket vájtak.
Az északi fal mentén sziklába vájt folyosók néhol termekké bővülnek, és észak felé három lőrés is nyílik belőlük. A déli oldalfalak közepe táján kisebb kör alakú torony állt. A két vár közötti átjárást két kapu biztosította. Az egyik egy sziklába vájt gyalogos átjáró volt, a másikat az északnyugati bástya homlokfalán alakították ki. A kapu előtt farkasverem volt, ezzel is növelve a belsővár védelmét. Ezeken a bejáratokon csak gyalogosok közlekedtek, hiszen a méretük nem tett mást lehetővé. A lovakat az alsóvárban, míg a szekereket a sáncokkal védett területen a várfalon kívül tárolhatták. Az északkeleti sarokbástya tövében egy kút állt, melybe egy sziklába vájt árok vezette a csapadékot.
A siroki vár alaprajza
Magyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegy tetején lelhetjük meg, amelyet nemcsak a sziklatömb tetejére
építettek, hanem belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak, melyek várják a kalandok iránt érdeklődő látogatókat.
• Vár típusa: Belsőtornyos bástyás vár
• Javasolt megközelítés: bicikli, gyalog
• Vár látogatása: A vár minden nap nyitva tart téli és nyári nyitvatartással.