Edelény - Kastélysziget - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF

Edelényi kastélysziget

Csodálja meg az ország legnagyobb összefüggő rokokó falfestmény-sorozatát! Ismerkedjen meg az edelényi kastély és lakóinak történetével egy 3D-s kisjátékfilmen keresztül majd fedezze fel a meseszép épületet és parkját idegenvezetéssel. Időközönként meghirdetett tematikus hétvégéken jelmezes tárlatvezetés is várja Edelényben. A többórás program után jól fog esni egy kávé a kastély előkelő kávézójában.

 

Rendezvénnyel kapcsolatos ajánlatkérését a következő email címre várjuk: rendezveny@nofnkft.hu

helyszínleírás

Az edelényi L’Huillier-Coburg-kastély Magyarország egyik legnagyobb kastélya, a kora barokk építészet kiemelkedő emléke. A Bódva folyó szigetére épített meseszép kastélyegyüttes és a park régi pompájában várja a látogatót. Mesés falfestményekkel díszített helyiségei teszik különlegessé ezt a műemléket, ebben a kastélyban látható Magyarország egyik legnagyobb összefüggő rokokó falképsorozata. A kastély építtetőinek és lakóinak történetével látványos 3D-s játékfilmen keresztül ismerkedhet meg az érdeklődő, amelynek megtekintését a belépőjegy ára tartalmazza. A filmben szereplő művészeti motívumok és a kastély egykori lakóinak alakjai a kastély falain köszönnek vissza, amikre a vezetett látogatás során játékos formában hívja fel a figyelmet a tárlatvezető.  A kisebb és nagyobb gyermekeket fűzfa játszókert várja a kastélyt övező mintegy 12 hektáros parkban.

Kapcsolat

3780 Edelény, Borsodi út 7.
telefon: +36/48/524-030
mobil: +36/70/902-68-56
Email: edelenyikastelysziget@nofnkft.hu

Kiállítás

Látogatóink egy 3D kisjátékfilm megtekintésével kezdik a kastély felfedezését. A film a felvidéki vándorfestő, Lieb Ferenc, Edelényben töltött egy évét mutatja be. Az Edelényben töltött időszak nemcsak számára volt sorsfordító, hanem a kastély ifjú örökösének, a „Kis Ferusnak” is meghatározó élményt jelentett. Képről-képre bontakozik ki a hat festett szoba története, a főszereplők jelleme és egymáshoz való viszonya, miközben képzeletbeli utazást teszünk a kastély és egykori környezetének mindennapjaiba.

Az edelényi kastély egykori férfi tulajdonosai a katonáskodás révén építettek karriert és egzisztenciát. A hadjáratok nélkülözhetetlen eszköze volt a térkép. Ez adta apropóját a XVI–XIX. századi, négy évszázadot átfogó, magyar vonatkozású térképgyűjtemény megvásárlásának és a téma tudományos alaposságú bemutatásának. A gyűjtemény különlegessége, hogy a korabeli térképkészítés eszközei és műszerei is részét képezik.

A „Népszuper” egy rádió fantázianeve, de egyben Magyarországon egyedülálló kortörténeti kiállítás címe is, amely közel negyedszázadot tár elénk, a II. világháborút követő időszak sajátos tárgyi kultúrájából. Betekintést enged az időszak hangulatába annak minden jellegzetességével: így az eredeti csomagolású „luxuscikkek”, a hétköznapi háztartási eszközök, társasjátékok, a képzőművészeti alkotások mellett megtalálhatók itt a reklám és politikai plakátok, kitüntetések, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének emlékei és természetesen a giccsek is. Minden tárgynak, dokumentumnak története van. A kiállítás az egykori gazdasági épületben kap helyet, azokban a helyiségekben, amelyeket lakásként használtak az ötvenes évektől egészen a nyolcvanas évek köze

nyitva tartás

Tavaszi – Nyári nyitva tartás:
Április 1. és október 31. között keddtől vasárnapig 10.00 és 18.00 óra között. (Hétfő szünnap)

Pénztárzárás: 17.30

 

Őszi – Téli nyitva tartás:
November 1. és március 31. között keddtől vasárnapig 10.00 és 17.00 óra között. (Hétfő szünnap)

Pénztárzárás: 16.30

 

A tárlatvezetések időpontjai:
10.30, 11.30, 12.30, 13.30, 14.30, 15.30, (nyári nyitva tartási időszakban: 16.30)

 

A tárlatvezetés kb. másfél óra, mely “Lieb Ferenc, az edelényi festő” című 23 perces 3D-s kisfilm megtekintésével indul.
A vetítőterem és a történeti terek befogadóképessége max. 60 fő.
Igény esetén egyedi tárlatvezetést is vállalunk, előzetes egyeztetés alapján.


Állandó kiállításunk CSAK TÁRLATVEZETÉSSEL tekinthető meg a fent említett időpontokban.

jegyárak

Felnőtt jegy:

– Kastély jegy                                   2 000 Ft

– Térkép kiállítás                                 400 Ft

– Népszuper kiállítás                          400 Ft

 

Kedvezményes jegy:

(6-26 év közötti fiatal, 62. életévét betöltött látogató,

minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő)

– Kastély jegy                                   1 000 Ft

– Térkép kiállítás                                 200 Ft

– Népszuper kiállítás                          200 Ft

 

Családi jegy:

(1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig)

– Kastély jegy                                   4 000 Ft

– Térkép kiállítás                                 800 Ft

– Népszuper kiállítás                          800 Ft

 

Csoportos jegy:  

(minimum 15 fő látogatása esetén)

– Kastély jegy                                   1 600 Ft/fő

– Térkép kiállítás                                 320 Ft/fő

– Népszuper kiállítás                          320 Ft/fő        

 

Helyi lakos: lakcímkártyával               400 Ft/fő

 

Jogszabályi kedvezmények EGT állampolgárok részére: Díjmentes

  • 6 év alatti gyermek
  • 70. életévét betöltött látogató
  • fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
  • miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező látogató
  • közoktatásban dolgozó pedagógus
  • minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja

A kedvezményekre való jogosultságot kérjük igazolni.

Az évközi árváltozás jogát fenntartjuk.

 

OTP, K&H És MKB Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) elfogadóhely!

 

látnivalók a környéken

Az Edelényi kistérség az Edelényi kastélyszigeten túl számos érdekes látnivalót tartogat az ide látogató turisták, csoportok számára.

 

  • Boldva – Bencés apátsági templom
  • Borsodi tájház
  • Szögliget – Szádvár
  • Aggtelek – Baradla barlang
  • Jósvafő
  • Szendrő – kékfestő múzeum
rendezvény helyszínfoglalás

Érdeklődés és ajánlatkérésrendezveny@nofnkft.hu

történet
AZ EGYKORI RÁKÓCZI-BIRTOK HÁROMSZÁZ ÉVE

Az edelényi birtokon a Savoyai Jenő hadseregében szolgáló Jean-François L’Huillier 1716-ban kezdte el kastélya építését.
Az építkezés a barokk időszak kezdetén nem volt egyszerű. Az állványokhoz, a tetőszerkezethez és a nyílászárókhoz szükséges fát zömmel 20–40 kilométeres távolságból szállították a helyszínre. Az alapokhoz és a falazathoz használt követ a helyi kőbányákban bányászták. A habarcskészítéshez és a téglaégetéshez szükséges mész és homok is helyben, illetve a közvetlenül Edelény mellett fekvő Szendrőládon rendelkezésre állt. A falakhoz és a boltozatokhoz felhasznált téglát pedig – a legtöbb uradalomhoz hasonlóan – helyben égették. A fuvarozást és szakértelmet nem kívánó munkákat napszámosokkal és jobbágyokkal végeztették.
Az építtető gróf halála után felesége, Marie-Madeleine de Saint-Croix 1730-ban fejezte be a kastélyt. Azt, hogy ki tervezte ezt a stílusában is egyedi épületegyüttest, a mai napig nem sikerült kideríteni.

 


A kastély fénykora (1730–1820)


Az építtető Jean-François L’Huillier unokája, Ludmilla és az ő második férje, Esterházy István gróf idején végezték a legjelentősebb, máig fennmaradt átalakításokat a kastélyon és környezetén.
A házaspár a Felső-Magyarországon foglalkoztatott vándorfestőt, az iglói Lieb Ferencet bízta meg hat szoba kifestésével. A legnagyobb összefüggő magyarországi rokokó falképek 1770-ben készültek el.
Ludmilla halála után fiára, Dessewffy Ferencre szállt a birtok, akinek a nevéhez már nem fűződött egyetlen jelentősebb átalakítás sem a kastélyegyüttesen. Miután 1820. február 14-én örökösök nélkül hunyt el, így a birtok visszaszállt a királyra, a kamara kezelésébe került.

 


A Coburg-korszak (1831–1928)


A német Szász–Coburg–Gotha hercegi családból származó Ferdinánd herceg, császári királyi altábornagy 1831-ben megvásárolta és hitbizománnyá alakította az edelényi uradalmat. A Coburgok Magyarországon a Felvidéken, hontszentantali kastélyukban éltek, az edelényi birtokot pedig inkább csak gazdasági megfontolásból szerezték meg. E tekintetben fellendülést hoztak a település életében, mivel 1845 előtt itt alapították meg az ország első cukorgyárát, birtokaikon pedig magas színvonalú mezőgazdasági tevékenységet folytattak. A kastély földszintjének egy részét 1861-ben bérbe adták a járásbíróság céljaira. Az épület időközben lassú pusztulásnak indult, reprezentatív szerepe 1820-ban megszűnt, mint uradalmi birtokközpont, a birtok tisztviselőinek lakása, hivatal működött. A fölöslegessé vált barokk kori gazdasági épületeket bontani kezdték, a 18. századi franciakertet pedig a 19. század első felében angolkertté alakították át, de gondozására már nem fordítottak kellő figyelmet.
1909-re az épület felújítása elkerülhetetlenné vált. A munkákra Ray Rezső Vilmos tervei alapján 1910 és 1913 között került sor. A kastélyra neobarokk kiegészítések kerültek, a középrész fölé magas manzárdtetőt emeltek. Ray visszaépítette az időközben lebontott barokk gazdasági épületek alapjaira a ma is meglévő, íves patkószárnyakat. Átalakította a főlépcsőházat.
A Coburg család 1912-ben a Bódvavölgyi Bányatársaságnak adta bérbe a kastély egy részét. A bányatársaság szüntette meg 1921-ben a kápolnát, belső terét födémmel kettéosztotta és a helyén lakásokat alakított ki.
Közel százévnyi Coburg-birtoklás után, 1928-ban a kastély végleg a magyar állam tulajdonába került, az épületegyüttest ekkor az Igazságügyi Minisztérium vásárolta meg.

 


Az állami tulajdonlás időszaka (1928-tól)


A minisztérium szintén Ray Rezsővel készíttette el a további módosítások terveit. A szükséges állagmegóvás után a nyugati oldalon kezdtek átalakításokba, elbontották a barokk csigalépcsőt, megszüntették a homlokzatból kiugró, barokk kori, emeletes illemhelyeket, és új lépcsőházat alakítottak ki. A földszinten börtönhelyiségeket hoztak létre, valamint szolgálati lakásokat a fegyőrök számára. A kocsiáthajtóból nyíló részt a 18. századi konyhával együtt a járásbíró lakása foglalta el, míg átellenben az adóhivatal helyiségei, illetve a portásfülke kapott helyet. A kastélyból a legnagyobb részt a járásbíróság kapta. A festett szobákban alakították ki a járásbírósági elnök lakását, amit a kápolna helyén további lakások követtek. A patkószárnyakba kamrákat, garázsokat és egyéb gazdasági helyiségeket zsúfoltak be. A pavilonokban az edelényi csendőrlaktanyát, valamint a város országgyűlési képviselőjének a lakását alakították ki.
A II. világháború pusztítása nem kímélte az edelényi kastélyt sem. 1945-ben egy időre szovjet parancsnokság költözött az épületbe. A helyreállítási munkák során számos cirill betűs felirat bukkant elő mind a földszinten, mind pedig a kastély dísztermében. A háború után a település kapta meg a sziget kastély mögötti részét, ahol sportpályát építettek.
A pénzhiányhoz sajnos a „múltat végképp eltörölni” ideológiája is társult, ami nem az értékek megmentését eredményezte. A beköltöztetett lakók tyúkokat tartottak a festett helyiségekben, de a lakásfelújítások sem kímélték a 18. századi falfelületeket. 1965-ben lebontották a század elején készült manzárdtetőt és leszedték a kastélyról a neobarokk kiegészítéseket is. Ekkor már történtek ugyan kisebb-nagyobb állagmegóvási munkák, de az átfogó felújítás elmaradt.
Az 1980-as évek közepére az épületben lévő hivatalokat kiköltöztették, a lakásokat megszűntették, az üresen álló épület pusztulása pedig drámaian felgyorsult. Az értékes falképekben a 20. századi rongálások után az állandó, súlyos beázások okozták a legnagyobb károkat. Így semmisült meg a falképek egy része, a díszterem boltozatát pedig a fagy feszítette szét.

 


A kastélysziget újjászületése (2009–2014)


Az Edelényi kastélysziget sokáig üresen álló épületeiben az 1990-es években már mindenütt csak a pusztulást lehetett látni. Megmentését sokáig külföldi tőke bevonásával képzelte el a helyi közösség. A kaszinótól a wellness-szállóig megannyi ötlet merült fel, ám egyik sem járt sikerrel.
A kastély kezelését 2001-ben vette át a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. Az üzemeltetésre szánt évi néhány millió forintból azonban kilátástalannak tűnt az épületegyüttes értékeinek megmentése. Ezért az intézmény „Országbemutató Programja” keretében kiemelt turisztikai pályázatok kidolgozásába kezdett.
A sikeres pályázatoknak köszönhetően az Edelényi kastélysziget rekonstrukciója két ütemben valósult meg. A 2,4 milliárd forintos első fejlesztési ütem eredményeképpen újult meg a kastély külseje, valamint belső tereinek kétharmada, illetve a szigetnek a kastélyhoz tartozó része, az 5,1 hektáros park. Emellett a Bódva folyó partján egy fogadóépületet és egy 70 személygépkocsi, valamint 8 busz fogadására alkalmas parkolóhelyet építettek, ahonnan a szigetet egy új gyaloghídon lehet megközelíteni. A 2010-es árvíz nagyban hátráltatta az építkezést, ezért a 2009. évi kezdés után a munkálatok csak 2013-ban fejeződtek be.
2012. november 28-án kezdődött el a második fejlesztési ütem, ami a 900 millió forintos európai uniós támogatásnak köszönhetően, az önkormányzati tulajdonú sportpálya megvásárlásával a kastélysziget egyesítését, valamint a kastély látnivalóinak a bővítését tűzte ki célul.
Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának (KEOP) keretein belül, 180 millió forintos európai uniós támogatással készült el a Holt-Bódva revitalizációja. A holtág az évtizedek során teljesen eliszaposodott és szemetes posvánnyá változott. Medrének, kanyarulatainak és rézsűinek helyreállításával, a vízpótlás megoldásával, valamint őshonos növények és állatok betelepítésével azonban 2012-re újra élővé vált. A revitalizáció 2,7 hektárt érintett. Ebből a holtág hossza 798 folyóméter, átlagos mélysége pedig 1 méter volt. A rendbetételt a növény- és állatvilág mentésével kezdték el, majd több mint 10 ezer köbméter iszapot termeltek ki és szállítottak el innen. A kastélyt ma már ha nem is mindenütt a régi medrében, de újra víztükör veszi körül, éppúgy, mint 300 éve, az építés kezdetekor. A sziget újjászületésétől kezdődően a L’Huillier–Coburg-kastélyegyüttes új neve Edelényi kastélysziget lett.
2013-ban, ugyancsak európai uniós forrásból múzeumpedagógiai foglalkozások kezdődtek a kastélyban. E foglalkozások a gyerekek számára is lehetővé teszik az élményszerű ismeretátadást. A kastély üzemeltetője a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési Nonprofit Kft.