Tata Esterházy-kastély - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF

Tata, Esterházy-kastély

A tatai Öreg-tó partján, a vár szomszédságában álló, késő barokk Esterházy-kastély régi szépségét visszanyerve megújult kiállítási tartalommal várja a látogatókat. A Béke-szigete elnevezésű, élményalapú tárlat a grófi család hétköznapjait és nemzetközi jelentőségét mutatja be. A korhűen berendezett enteriőrökben izgalmas műtárgyak mesélnek az Esterházyak múltjáról.

 

Az épület egykor több jelentős diplomáciai eseménynek is otthont adott, ez a szellemiség ma is kiemelt rangot kölcsönöz a műemléképületben tartott rendezvényeknek. A felújítást és fejlesztést követően a kastély főépülete, díszudvara és parkja színvonalas rendezvényhelyszínné vált.

Az épületben kialakított Szalon Kávézó az elegáns vendégfogadás hangulatát hivatott megidézni: egy szeletet és egy cseppet abból a miliőből, amely a kastély egykori lakóit és vendégeit ölelte körül. A belépőjegy nélkül is látogatható kávézóban érdemes megkóstolni az Esterházy-tortát.

 

Rendezvénnyel kapcsolatos ajánlatkérését a következő email címre várjuk:

rendezveny@nofnkft.hu

HELYSZÍNLEÍRÁS

A kastély, amely az 1760-es évek második felében épült 1945-ig az Esterházy család birtokában volt. A város a tata-gesztesi uradalom birtokközpontjaként a tulajdonosok számára kiemelt jelentőséggel bírt. A kastélyt folyamatosan lakták, sőt uralkodói vendégeket is fogadtak itt. Falai között nem egyszer országos események zajlottak és olyan uralkodók látogattak ide, mint I. Ferenc császár és király, I. Ferenc József császár és király, II. Vilmos német császár és IV. Károly császár és király. Katonák százai vonultak el falai előtt, míg a hadvezérek (pl. a szabadságharc idején Görgey Artúr) a kastélyban tartottak haditanácsot.

Az épületegyüttes szerkezete összetett volt, a díszudvar körüli lakószárnyakon kívül kocsiszín és istállók tartoztak hozzá. Saját színházzal rendelkezett, amelyet ugyanaz a Fellner és Helmer cég tervezett, amely a budapesti Vígszínház, a kecskeméti és a kolozsvári színház vagy a bécsi Konzerthaus épületét. A kastélyépület egy nagyszabású kompozíció része, amelybe a tatai várat, sőt az Öreg-tavat is belekomponálta az épület tervezője, Felner Jakab. A kastély kertjében Schweiger Antal szökőkútszobra, a vízköpő delfin mellett Amphitrité, a szépséges nimfa alakját mutatja (1785). Ez a romjaiból újjászülető szobor lett a hosszú idő után újjászülető kastély szimbóluma valamint az épületben látható „Béke szigete” címet viselő kiállítás jelképe.

Nyitvatartás

Keddtől-vasárnapig 10.00-18.00 óráig (Hétfőn zárva)

szombaton 20:00 óráig

TÁRLATVEZETÉS minden nap 11.30 és 15.30-kor indul. 

Tárlatvezetés egyéb időpontban is kérhető a tataikastely.hu/tarlatvezetés  weboldalon.

Pénztárzárás 17 órakor.

Nemzeti ünnepeken nyitva

Kapcsolat

Cím: 2890 Tata, Hősök tere 9/A

e-mail: tataikastelyinfo@nofnkft.hu

Telefon: +36 30/7426075

 

A tatai Esterházy-kastély Tata belvárosában, a Vár szomszédságában található. Budapest és Győr felől az M1-es autópályán vagy az 1-es fő úton, Tatabányán és Komáromon keresztül érhető el.

JEGYÁRAK

Felnőtt jegy: 2 500 Ft

 

Kedvezményes jegy: 1 250 Ft

6-26 év közötti fiatal

62 életévét betöltött látogató

minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő

Családi jegy: 4 500 Ft

1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig

Csoportos jegy:  2000 Ft/fő

minimum 15 fő látogatása esetén

Múzeumpedagógiai foglalkozás: 1100 Ft/fő

Helyi lakos Tata kártyával: 1000 Ft/fő

Visual Guide eszköz bérlése : 1 000 Ft/db 

FIZETÉSNÉL SZÉP KÁRTYA SZABADIDŐ ZSEB FELHASZNÁLHATÓ!

 DÍJTALAN BELÉPÉSRE JOGOSULTAK

6 év alatti gyermek

70. életévét betöltött látogató

Fogyatékkal élő és 1 fő kísérője

Miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező látogató

Közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal

Minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja

A kedvezményekre való jogosultságot kérjük igazolni!

Felhívjuk a figyelmet, hogy az eddig ingyenes belépést biztosító újságírói igazolvány elfogadása megszűnt. A létesítménybe ingyenesen kizárólag az az újságíró léphet be, aki előzetesen bejelentkezett és engedélyt kapott interjú vagy forgatás készítésére.

A hatályos jogszabályokban felsorolt egyéb esetekben:

194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu)

A kedvezményeket az EGT tagországok állampolgárai vehetik igénybe.

 

Az évközi árváltozás jogát fenntartjuk!

Kiállítás

„A béke szigete”

A 2020-ban felújított és műemlékileg helyreállított Esterházy-kastély korhűen berendezett szobái és kiállítóterei segítségével feltárul a kastély, a birtokos család és a kor története.  A kiállítás interaktív elemei pedig egy mesés, kulisszák közti időutazásra hívja az érdeklődőket.

A kiállítás az emeleti szobák megtekintésével kezdődik, ahol a „bel etage” („szép emelet”) nyitott ajtókon át feltáruló teremsora számtalan látnivalót kínál. Sétánkat a kastély építéstörténetének emlékeit bemutató kiállítás megtekintésével kezdhetjük. A család Európa és a birodalom történetébe ágyazódó históriájával egy interaktív családfa segítségével ismerkedhetünk meg.

 

Az emelet központi tere a díszebédlő, amely a 19. század végén fényűző, neorokokó kialakítást kapott. A restaurált faburkolat az Esterházy-ősök képmásait foglalja magában. A felmenők portréinak sora a család tekintélyét megalapozó, fraknói grófi címet elnyert Esterházy Miklós nádor (1582-1645) arcképével kezdődik, míg korban a legutolsó ábrázolt személy Esterházy Miklós kamarás (1775-1856).

 

A következő emeleti szalonban a diplomáciai pályán jeleskedő Esterházy-ak történetével ismerkedhet meg az érdeklődő. Itt esik szó a kastély falai között zajlott, nevezetes diplomáciai eseményről, a Napóleonnal kötött ún. schönbrunni békeszerződés aláírásáról, illetve a további, történelmi eseményekhez kapcsolódó, uralkodói látogatásokról. Nem véletlenül kapta a kiállítás a „Béke szigete” címet: mind a vidéki tartózkodás és életmód nyugalma, mind a kastélyban lejátszódó történelmi események ehhez a fogalomhoz kapcsolódnak.

 

A könyvtárszobát a grófnői lakosztály teremsora követi. Elképzelhetjük a grófnő mindennapjait, a nappali tartózkodás színhelyétől a reggeli és esti fésülködésig, a kisszalontól a toalettszobáig. A berendezett termeket a fürdőszoba követi. Különösen ritka és értékes a kastély épen megmaradt két fürdőszobája, márvány illetve holland csempe borítással.

Az emeleti termekben tett sétát két játszószoba zárja, ahol a kislányok babaháza tulajdonképpen a kastély makettje, a kisfiúk ólomkatonái pedig a Tatán zajlott császári hadgyakorlat hiteles terepasztalán masíroznak.

 

A kastély megtekintését a grófi lakosztályban folytathatjuk, amely a grófnői szobák alatt, a földszinten található. A toronyszoba különleges kifestése miatt kapta a Sátorszoba nevet. Itt található a kastélyhoz egykor csatlakozó grófi operaszínház, a Schlosstheater makettje, míg a szomszédos teremben a kastély gazdag zenei múltját bemutató kisfilm tekinthető meg. A biliárdszoba ékessége a 19. századi angol biliárdasztal, a falakon pedig a korszak lovaséletének emlékeképpen falkavadászatok, versenylovak és lóversenyek képei függenek. A lakosztály utolsó terme a grófi írószoba, de számos más érdekes látnivaló is várja az érdeklődőket a földszinten. Példáula az előszobában látható a kastély fűtésére szolgáló, légbefúvásos kazán, amely a felújítást megelőző kutatás során bukkant elő a fal mögül, működését ma kisfilm szemlélteti. A földszinti nagyszalonban (rendezvénytér) további filmek várják a kastély és a család története iránt érdeklődő látogatókat. A rendezvénytérből közelíthető meg a kastélykápolna, amelynek restaurált terében áll az eredeti, 200 éves oltár.

Látnivalók a környéken
  • Kuny Domokos Megyei Múzeum – Tatai vár
  • Angolkert, Kiskastély
  • Öreg-tó
  • Fellner Jakab kilátó
  • Kálvária-domb
  • Fényes tanösvény
  • Malom-völgyi tanösvény
  • Derítő-tó
REndezvény helyszínfoglalás

rendezveny@nofnkft.hu

Tata 1727-ben került az Esterházy család birtokába, gróf Esterházy József országbíró ekkor vásárolta meg a tata–gesztesi uradalmat. A birtok berendezése az elmocsarasodott vidék lecsapolásával és telepes jobbágyok betelepítésével kezdődött, a kastély csak később épült fel. Először a Rákóczi szabadságharc idején romossá vált, egykori királyi vár helyén álmodta meg Esterházy Miklós gróf a kastélyt, amelynek tervezője a tatai építész, Fellner Jakab volt. A gróf korai halála miatt azonban nem valósult meg az elképzelés, de az építőmestert éppen ez a terv híressé tette. Fellner megbízásai ezután szaporodtak, pozíciója megerősödött, az uradalmi építési iroda élére került és a tatai gróf testvérének, Esterházy Károly püspöknek a pápai családi, valamint az egri püspökségi építkezésein is foglalkoztatták.

Végül, az 1760-as évek második felében a vár szomszédságában épült fel a kastély Fellner Jakab már szerényebb tervei alapján. Az építtető Esterházy Ferenc volt, aki apjához hasonlóan szintén diplomataként tevékenykedett. A gróf az építkezés befejezése után rövidesen vendégül láthatta az uralkodót, aki nem egyszerűen csak látogatóba érkezett ide. 1809-ben ugyanis Napóleon Wagramnál győzelmet aratott, Ferenc császár és udvara pedig menekülni kényszerült. A császár a tatai kastélyban töltötte a békekötés előtti hónapokat és 1809. október 14-én itt írta alá a schönbrunni békeszerződést.

A magas rangú vendégek az ún. „kiskastélyban” szálltak meg. A család lakhelye az emeletes főépület volt. Az aranyozott és festett faburkolattal ellátott díszebédlőt és a nagy szalonokat a főlépcsőtől keletre, a magánlakosztályokat nyugatra helyezték el. A kastély földszintjének déli részén volt a grófi lakosztály, az emeleten pedig a grófnéi lakosztály kapott helyet. A 20. század elején alakították ki a hollandi csempés és a márvány fürdőszobákat, amelyek ma is eredeti pompájukban láthatók.

A kastély igazi virágkora 1867-ben kezdődött, amikor Tata a Monarchia társasági életének központjává vált. Esterházy Miklós József gróf népszerű társasági ember, nagy lovas és a királyi falkavadászatok vezetője volt. Korábban is vendégül látta tatai kastélyában az uralkodót, így került sor arra, hogy I. Ferenc József császár és király egy diplomáciai célú, nagyszabású, II. Vilmos német császárral közös hadgyakorlat helyszínének választotta „Count Nicky” tatai birtokát, szálláshelyként pedig a kastélyt vették igénybe 1897. szeptember 12-15. között.

A LOVASSPORT VÁROSA

Tata a Monarchia egyik fő lovas központja lett, lóversenypályák épültek, derbiket rendeztek és itt állították fel azt a tréningtelepet, ahol a főúri istállók lovait zsokékból kiöregedett angol trénerek készítették fel a versenyekre. A várost a „magyar Newmarket”-ként emlegették az angol mintára szervezett lovassport központja után. Esterházy Miklós József gróf maga is kiváló lovas, számos verseny győztese volt, a Lovas Egylet tagja, a bécsi Jockey Club megalapítója, a nagy falkavadászatok házigazdája. A nemesi család saját ménessel is büszkélkedhetett. Esterházy Ferenc lipicai ménjeit láthatták a Ben Hur korai, némafilm változatának kocsiverseny-jelenetében.

A MŰVÉSZET SZENTÉLYE

A művészet szentélye, a kastélyszínház Tatán csak jóval később, 1889-ben, Esterházy Miklós József idejében épül fel. Miklós gróf gondoskodni kívánt a derbikre érkező vendégek esti szórakoztatásáról, s ennek érdekében a Fellner és Helmer céggel kastélya mellé egy kis ékszerdoboznak beillő, neorokokó színházat építtetett. A színház zeneigazgatója Raimann Rezső zongoraművész volt, aki történelmi operákat komponált a gróf kérésére. A csodagyereknek számító Raimann Szinán pasa című vígoperáját, miután Gustav Mahler Tatán megtekintette a darabot, az Operaházban is műsorra tűzték. Egy alkalommal a gróf egy Bécsben látott, színházi nézőteret ábrázoló kép hatására elhatározta, hogy saját színházát is megfesteti a bécsi mesterrel: így került a fiatal Gustav Klimt Tatára, ahol 1893-ban el is készítette a tatai Schlosstheater nézőterét ábrázoló festményt. A kép eredetije ugyan elveszett, de a történet maga is tanulságos és fényt vet arra a szerepre, amit a tatai gróf kastélya és városa töltött be egykor a Monarchián belül. A színházat a következő tulajdonos, Esterházy Ferenc özvegye, Lobkovitz Anna Berta 1913-ban elbontatta, a legenda szerint ugyanis féltette a fiát a bohém világtól. Esterházy Ferenc gróf azonban mégis a művészetet választotta hivatásul: zeneszerzést tanult New Yorkban, operát szerzett és szabadtéri színházat alakított Tatán az 1930-as években.

KIRÁLYOK ÉS KATONÁK A KASTÉLYBAN

Az Esterházy család tatai kastélya jelentős történelmi események helyszíne is volt. Az épület históriájához jelentős diplomáciatörténeti esemény is fűződik: 1809-ben I. Ferenc osztrák császár és magyar király és felesége, Mária Ludovika királyné három hónapig a kastélyban lakott a vesztes napóleoni csatákat követően. Ebben az évben írták alá a schönbrunni békeszerződést a kastély északi toronyszobájában. A békekötés tiszteletére az Esterházy család emlékszobát rendezett be.

Csaknem kilenc évtizeddel később, 1897-ben az Osztrák-Magyar Monarchia és a Német Császárság „Császármanőver” hadgyakorlatának idején Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint II. Vilmos német császár szállt meg a kastélyban. Vilmos császár a kastély keleti, Ferenc József a nyugati szárnyat használta. Vilmos császár számára berendezett hálószoba a Császárszalon elnevezést őrzi.

1921 októberében, második visszatérési kísérletének kudarca után az Esterházy-kastélyban tartóztatták le IV. Károly királyt, Zita királynét és a kíséretükben lévő Andrássy Gyula grófot.