A Dél-Alföld, de sokak szerint az ország egyik legimpozánsabb Wenckheim-kastélya Békéscsabától 10 kilométerre, Gyulától alig 15 kilométerre lévő Szabadkígyóson bújik meg. Főépülete tornyokkal, reneszánsz hatású loggiás terasszal díszített, 52 szobája, 365 ablaka van, szinte mint a mesében. Ehhez jön még a főúri lak előtt található, formára nyírt bukszusokból és tiszafákból kialakított, barokkos vonalvezetésű franciakert szökőkutas medencével, és a körülötte elterülő vadregényes angolkert mesterséges tóval és hidakkal.
Cím: 5712 Szabadkígyós, Áchim András utca 23.
E-mail: szabadkigyosikastely@nofnkft.hu
Telefon: + 36 30 430 1810
Bővebb információért kérjük látogassa meg a kastély weboldalát:
TÉLI NYITVATARTÁS
November 1. – március 31.
Keddtől vasárnapig 10:00 -17:00 óráig
Hétfőn zárva
Pénztárzárás 16:30-kor
A park 08:00-18:00 óráig ingyen látogatható
NYÁRI NYITVATARTÁS
Április 1. – október 31.
Keddtől vasárnapig 10:00 -18:00 óráig
Hétfőn zárva
Pénztárzárás 17:30-kor
A park 08:00-20:00 óráig ingyen látogatható
Nemzeti ünnepeken nyitva tartunk.
Tárlatvezetésekre előjegyzés szükséges. Időpontfoglalás a szabadkigyosikastely@nofnkft.hu e-mail címen, online foglalási rendszerben a kastély weboldalán, valamint a helyszínen lehetséges.
Felnőtt jegy: 3 500 Ft
Helyi lakosoknak: 1 000 Ft
Kedvezményes jegy: 1 750 Ft
Családi jegy: 7 000 Ft/család
Csoportos jegy: A csoportos árakról és kedvezményekről további információ az alábbi elérhetőségeken kérhető: rendezveny@nofnkft.hu
Csoportos tárlatvezetés magyarul: 10 000 Ft
Bejelentett csoportok részére
Csoportos tárlatvezetés angolul: 15 000 Ft
Bejelentett csoportok részére
DÍJTALAN BELÉPÉSRE JOGOSULTAK
A kedvezményekre való jogosultságot kérjük igazolni!
Felhívjuk a figyelmet, hogy az eddig ingyenes belépést biztosító újságírói igazolvány elfogadása megszűnt. A létesítménybe ingyenesen kizárólag az az újságíró léphet be, aki előzetesen bejelentkezett és engedélyt kapott interjú vagy forgatás készítésére.
A hatályos jogszabályokban felsorolt egyéb esetekben:
A kedvezményeket az EGT tagországok állampolgárai vehetik igénybe.
Az évközi árváltozás jogát fenntartjuk!
„Vendégségben Wenckheiméknél”
A Wenckheim házaspár hét gyermeket nevelt fel és híres volt kiterjedt társadalmi életéről. Több ezer vendéget fogadtak a kastélyban, amit a fennmaradt kígyósi vendégköny sokezer bejegyzése is bizonyít.
Vendégeik között a főúri világ neves tagjai is megtalálhatóak, mint például az Erdődy, Károlyi, Draskovich, Bolza, Teleki, Dessewffy, Csekonics, Zichy, Esterházy, Szapáry és Cziráky grófok, a Trauttenberg és Vécsey bárók.
A felújított épületben egy korszerű, interaktív kiállítás került kialakításra, melynek címe: „Vendégségben Wenckheiméknél”. A kiállítás olyan érzéssel tölti el a látogatót, mintha egy időutazás során a Wenckheim család vendégeként érkezne a kastélyba. Érkezéskor egy vizitkártyát kapunk, egy kiválasztott karakterrel és a vendégkönyvbe is bevezetésre kerül a nevünk. A kiállítás személyes hangon megszólaló hősei a kastély egykori lakóit idézik meg, hétköznapjaikat és ünnepeiket is elmesélik, főúri tradíciókon, szertartásokon és romantikus, szerelmes főúri történeteken kalauzolják végig a kastélyba látogatót. Így a vendégek egy varázslatos, arisztokrata világba csöppenve játékos formában élhetik át a főúri hagyományokat.
Harruckerni lovag Harrucker (1722-től Harruckern) János György császári élelmezési főhadbiztos, magyar udvari kamarai tanácsos, későbbi Békés vármegyei főispán 1720-ban lett Kígyóspuszta földesura, amikor III. Károly király neki adományozta a Békés vármegye területének nagyobb részét kitevő gyulai uradalmat.
Harruckernt 1722 márciusában honosította (honfiúsította) a magyar országgyűlés, ezután már nem volt akadálya, hogy 1723 májusában az uralkodó magyar nemesi jogon is neki adományozza az uradalmat, amelynek birtokába augusztus 10-én be is iktatták. 1729-ben a földbirtokost magyar bárói rangra emelték.
A báró 1742-ben bekövetkezett halála után fia, Harruckern Ferenc örökölte a hatalmas uradalmat, és Békés vármegye főispánja is ő lett. 1775-ben bekövetkezett halálával kihalt a Harruckern família férfiága.
A Harruckern örökösök 1776-ban a királynő előtt egyezséget kötöttek arról, hogy a gyulai uradalmat közösen hasznosítják, és csak a nyereséget osztják fel. A gazdálkodás irányításával Harruckern Ferenc egyik lányának, Jozefának a férjét, nagykárolyi gróf Károlyi Antalt bízták meg.
A birtokfelosztás gondolata csak az 1790-es években merült fel, ekkor leltárba vették és felbecsülték az uradalom ingatlan és ingó részeit. Végül 1798 februárjában Bécsben osztályra bocsátották az öt rátára (részre) felosztott uradalmat. Ekkor az örökösök közül a gyulai ráta báró (később gróf) Wenckheim (I.) Józsefné Gruber Mária Terézia bárónő, a békési ráta báró (később gróf) Wenckheim (I.) József, báró Wenckheim János György és báró Wenckheim (I.) Ferenc örökösei, a szarvasi ráta gróf Stockhammer (II.) Józsefné Harruckern Mária-Anna bárónő örökösei, a szentesi ráta özvegy nagykárolyi gróf Károlyi Antalné Harruckern Jozefa bárónő, a csabai ráta pedig ontopai gróf Siskovics Józsefné Harruckern Borbála bárónő tulajdonába került.
Kígyóspuszta egyik részét a gyulai ráta részeként báró Wenckheim (I.) Józsefné Gruber Mária Terézia bárónő, másik részét pedig a csabai ráta részeként ontopai gróf Siskovics Józsefné Harruckern Borbála bárónő kapta meg. Siskovics Józsefné az adósságai miatt már 1798. május 8-án zálogba adta birtokai közül Gerlát, Dobozt, valamint Kígyós-, Csákó-, és Szentmiklóspuszták rá eső részét báró Wenckheim (I.) Józsefnének, és mivel a birtokot Siskovicsné sosem váltotta vissza, Kígyóspuszta egész területe a Wenckheim család tulajdonába került.
(I.) József gróf 1803-ban bekövetkezett halála után két fia örökölte vagyonát, ekkor Kígyóspusztát (III.) József gróf kapta meg. A birtokmegosztás után Wenckheim (III.) József cs. kir. kamarás kiköltözött a kígyósi pusztára, ahol egy ma is meglévő kúriát emeltetett 1808 és 1831 között klasszicista stílusban. (A helytörténeti adatok szerint 1810 táján emelték az épületet, 1831-ben már biztosan állt a kúria a kígyósi uradalom fennmaradt leltára szerint.)
Wenckheim (III.) József 1852-ben bekövetkezett halálakor egyetlen lányára, az akkor három éves Wenckheim Krisztinára szállt hatalmas vagyona. A birtokot hosszú ideig gyámok irányították.
Wenckheim Krisztina 1872-ben házasságot kötött unokatestvérének, Wenckheim (I.) Károlynak a fiával, Wenckheim (I.) Frigyessel. Mivel a grófnő volt az idősebb grófi ág utolsó tagja, a kígyósi uradalom az ifjabb grófi ág gerlai ágának a kezére került. Wenckheim (I.) Frigyes királyi főpohárnokmesteri, cs. és kir. kamarási és titkos tanácsosi címet viselt, több ízben országgyűlési képviselővé is megválasztották.
A házasságkötés után felmerült, hogy az ifjú pár megvásárolja özvegy gróf Wenckheim (IV.) Józsefnétől a gyulai kastélyt állandó lakóhely céljára, az adásvétel azonban végül nem valósult meg.
A házaspár Ókígyóson emeltetett új kastélyt 1875 és 1879 között, a historizáló, döntően német neoreneszánsz stílusú épület terveit Ybl Miklós készítette. A kivitelezés munkáit Nuszbek József vezette,
Az 1897-ben kiadott Wenckheim családi „Emlék-Album” ezt írja a korban igen nagy tetszést kiváltó kastélyról: „Az ókígyósi az 1879. évi június 18-án nyittatott meg, mely Ybl Miklós terve után építtetett közel másfél millió költségen. Általános vélemény, hogy az országnak stílszerűség, kényelem és fejedelmi pompára nézve legszebb kastélya. A csabai és aradi útvonal mentén egy természetes magaslatról uralkodik a síkság felett, 35 öl magas tornyával, hármas csúcsban végződő tetőjével, obeliszkjeivel s apró tornyocskáival gyönyörű látványt nyújt. Az egész renaissanse stylusban épült s belső berendezése is a stylnak megfelelő; remek fogadótermei, könyvtárszobája és ebédlője úgy mint harmincz vendégszobája és melléképületei valóban csodálni való látványosságot képeznek. Nehéz e szűkreszabott helyen többet írni róla, mindenképpen érdemes megnézni! Csak a kastélyépület leírása és története egy önálló dolgozatot is megtöltene. Az épület előtt van egy mesterséges forrás, a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás (Zsigmondy Béla készítette), 1894-ben fúrták, 335 méter mély artézi kút ez.”
A kastély földszintjének északkeleti végén a kápolna, délkeleti végén az – 1930-as években lebontott – télikert (üvegház) állt. A kápolnától nyugatra a díszlépcsőház, majd a galériás előcsarnok következett, a télikerttől nyugatra pedig a faburkolatos ebédlő, a faburkolatos könyvtár – a fő (déli) homlokzat árkádos loggiája mögött –, majd a fogadószalon következett. A földszint nyugati részén folyosó futott végig, ettől északra a gróf, délre a grófné lakosztályai kaptak helyet. Az emeleten vendégszobák sorakoztak, az alagsorban szobák, éléskamrák, boros és veteményes pincék, gyümölcstartók és faszínek voltak, a pinceszinten kapott helyet a gőzgép is, amely a vízellátást biztosította. A melléképületben volt a konyha, az emeleten a vasaló- és cselédszobák.
A rezidenciát a kor legmodernebb technikai vívmányaival szerelték fel, a már említett gőzgép a toronyba pumpálta fel a vizet, és onnan került a vasból készült csővezetékbe, amely a kastély szobáit, valamint a parkot és az istállót is ellátta vízzel. A kastély körül egykor gázlámpák világítottak, a világítógázt az ún. „gázházban” fejlesztették a konyha épülete mögött.
A kastély kiterjedt angolparkjának a kialakítása a rezidencia építésével egyidejűleg megkezdődött. Az épület főhomlokzata (déli homlokzata) előtt geometrikus kertet alakítottak ki („pleasure ground”).
1893-ban I. Ferenc József császár és király is látogatást tett a kastélyban. 1911-ben a Wenckheim család kígyósi uradalma 13 538 katasztrális holdat tett ki. A Wenckheim házaspárnak hatalmas birtokai voltak, a tulajdonát képezte a békési, a borossebesi, az eleki, a kígyósi, a mosonszentmiklósi–rárói, a pósteleki, a székudvari és a pusztaszőlősi uradalom.
Wenckheim (I.) Frigyes 1912-ben hunyt el Ókígyóson, ezután felesége tulajdonát képezte az egész birtok. Wenckheim Krisztina már korábban, 1896. február 17-én elsőszülöttségi hitbizományt szervezett kígyósi és székudvari uradalmaiból, valamint a ménesi szőlőbirtokából; a hitbizományi uradalmat a grófnő átengedte legidősebb fiának, Wenckheim (V.) Józsefnek.
A gróf és családja 1944 augusztusában hagyta el a kastélyt, a família Bécsbe menekült. A családtagok 1947-ig éltek a császárvárosban, ahol egy csokoládégyárban dolgoztak. A gróf és a családja később Algériába költözött, (V.) József ott halt meg 1952-ben.
A kastélyt a II. világháború után államosították, majd mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskolát helyeztek el benne. Az épület földszintjén irodákat, tanári szobákat, könyvtárat és tornatermet, az emeleten leánykollégiumot, a melléképületekben pedig tantermeket helyeztek el. Az egykori kocsiszínt konyhává, az istállót ebédlővé alakították át, a gázházból autóbuszgarázs lett. A repülőhangár helyén új fiúkollégiumot emeltek, a park tisztásán labdarúgópályát alakítottak ki.
A kastélyparknak a kapuhoz közel eső részét a II. világháború után kivágták, ezt később újra kellett telepíteni. A szakiskola által gondozott park a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzethez tartozott, 1997-től pedig a Körös-Maros Nemzeti Park részét képezi.
A kastély műemléki helyreállítására 2019 és 2022 között került sor a Nemzeti Kastélyprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinálásában.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.