Fedezze fel a Balaton-felvidék lankái között a híres négyszögletű lakótornyos Kinizsi-várat. Az erősség nevét a minden csatáját győztesen megvívó törökverő Kinizsi Pálról, Mátyás király legendás hadvezéréről kapta.
Rendezvénnyel kapcsolatos ajánlatkérését a következő email címre várjuk: szervezes@kinizsivar.hu
Cím: 8291 Nagyvázsony, Vár utca 9.
Postacím: 8291 Nagyvázsony, Kinizsi utca 96.
Telefon/mobil: +36 (20) 278-1907
E-mail: szervezes@kinizsivar.hu
Hetfőn zárva
Szeptember 1-től június 14-ig keddtől vasárnapig 10:00-17:00 (KASSZAZÁRÁS: 16:15)
Június 15- augusztus 31-ig keddtől vasárnapig 10:00-19:00-ig
Kávézónk és Ajándékboltunk nyitvatartása a Váréval megegyező!
Felnőtt: 3.300 Ft
Diák, nyugdíjas: 2.600 Ft
Családi (2+2 fő felett): 10.000 Ft
Szezonjegy: 4 helyszínre érvényes jegy (Kinizsi Vár, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Postamúzeum, Igásló Látógatóközpont)
Felnőtt: 5.500 Ft
Diák, nyugdíjas: 4.500 Ft
Családi: 12.000 Ft
Ebben az évben a tavaszi ünnepi hétvégéken (Húsvét, Május 1-i hétvége és Pünkösd), valamint jún.16-aug.31. között érvényes, helyszínenként egyszeri belépésre jogosít.
Csoportos kedv.: 15 fő felett 20% és 10 főnként 1 kísérőnek 50%
6 éves kor alattiaknak, fogyatékkal élőknek,
valamint nagyvázsonyi lakcímkártyával ingyenes
6 év alatti gyermek
70. életévét betöltött látogató
Helyi lakosoknak (lakcímkártyával igazolandó)
Fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
Az évközi árváltozás jogát fenntartjuk!
A nyitást követően felújítva, bővített tartalommal és színes programokkal várjuk vissza látogatóinkat.
A Balaton-felvidék egyik legjellegzetesebb vára a nagyvázsonyi Kinizsi-vár, mely nevét a törökverő Kinizsi Pálról, Mátyás király legendás hadvezéréről kapta. A falu közepén álló – fél évezrednél is idősebb – vár leghíresebb gazdája a XV. sz. második felében az erődítményt külsőtornyos védőfalakkal, palotaszárnnyal és kápolnával egészítette ki. Nevéhez fűződik a falu határában található pálos-kolostor is, hiszen a derék barátokat a Fekete Sereg híres vezére telepítette Nagyvázsonyba. Ugyancsak Kinizsi építtette át, újíttatta fel a falu északi határán álló, Árpád-kori Szent István templomot. 1651-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A törökök 1663-ban felgyújtották a várat. A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.
Bár a vár építésének pontos ideje homályba vész, a vár és a lakótorony a XV. század elején épülhetett az akkori földbirtokos a Vezsenyi család megbízásából. Mai szemmel meglehetősen furcsának tűnő területre, Nagyvázsony legalacsonyabban fekvő részére épült, a hely kiválasztásában szerepet játszott, hogy a Budáról Olaszország, ill. a dalmát tengerpart felé vezető fontos kereskedelmi útvonal itt ágazott el egymástól. De a legfontosabb szempont a várárokban fakadó bővizű forrás, mely táplálta a vizesárkot, illetve ivóvizet biztosított a védőknek.
Kinizsi Pál nevét 1467-ben említik először Mátyás király egyik rendeletében, Máramaros vármegye ispánjaként. Apja a legenda szerint Bihar vármegyei molnár volt. A Kinizsiek szerb eredetűek. A család eredeti szerb neve Brankovics. Pál apja már harcolt Hunyadi János alatt a törökök ellen. Kinizsi Pál Magyar Balázs egyik alvezéreként tűnt fel 1468-ban a morvaországi hadjáratban. 1472-ben hűségéért megkapta a Budáról Itáliába vezető út mentén fekvő Vázsony várát, a hozzá tartozó birtokokkal. A Kinizsi-várat ezt követően palotával, barbakán-szerű kapuvédőművel egészítette ki. 1480 körül feleségül vette Magyar Balázs lányát, Benignát.
Kinizsi Báthory István erdélyi vajdával együtt, 1479. október 13-án, Kenyérmezőnél hatalmas győzelmet aratott a török sereg felett. 1481-ben Mátyás király a déli végek védelmével bízta meg, s 1482-ben Szendrőnél győzelmet is aratott az ellenséges hadsereg felett. Mátyás halála után Kinizsi Corvin János ellen fordult, s II. Ulászló király mellé állt. 1490-ben I. Miksa német-római császár elfoglalta Nagyvázsonyt, de azt a következő évben Kinizsi visszafoglalta. 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt az árulástól: az áruló katonákat, akik pénzért akarták az erődítményt átadni az ellenséges seregnek, iszonyú kínzások közepette végeztette ki. Betört Szerbiába és Bulgáriába is, majd végül Szendrő ostrománál életét vesztette.
A Nagyvázsonyban található vár kápolnájában látható az őt ábrázoló faragott szarkofág, a holttestét eredetileg ebben helyezték el az általa alapított pálos kolostorban. 1708-ban feldúlták sírját, eltávolították sodronyos páncélingét, sisakját és kétélű pallosát, amelyek később a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába kerültek. A Vár előtti téren álló, bronzból készült lovas szobra, Szabó Iván alkotása, a Kinizsi utca és a Vár utca sarkán pedig máig tábla őrzi emlékét. Sírköve a budai Vármúzeumban található, és Somlón is az ő emlékét őrzi az úgynevezett Kinizsi-szikla.
Maga a község Veszprém és Tapolca között, a Vázsonyi-séd mentén fekszik. Neve a Váson család nevéből ered, első ismert tagja a XIII. sz. elején a királyné udvarbírója volt. A Váson családtól II. Endre idején a Calcus-okhoz került a falu (lévén, Váson Salamon “elfelejtette” teljesíteni a királynak tett ígéretét: nem ment el egy keresztes háborúba. Nagyvázsonyt a később helyben “uralkodó” Calcus András vitéztől 100 márkáért az Igmándy-család vásárolja meg, tőlük aztán a Vesen családé lett (ők a Váson-ok leszármazottjai). A Mátyás idején (1462-ben) követként Rómába küldött Vezsenyi László örökös nélkül halt meg, így a vár és a község visszaszállt a koronára. Hunyadi Mátyás Kinizsi Pálnak ajándékozza Nagyvázsonyt, ami ekkor már mezőváros volt. A település a török korban elpusztult, majd német és magyar családokkal települt és éledt újjá a birtokos Zichy-családnak köszönhetően. A Zichyek 1945-ig éltek Vázsonyban, kastélyuk ma szálloda.
A község híres református lelkésze volt a költő Édes Gergely. Barátja, Csokonai Vitéz Mihály 1798-ban nála töltött több hónapot, melynek emlékét tábla őrzi. Egyes kutatások alapján Csokonai itt értesült arról, hogy szerelme, Lilla férjhez ment Komáromban. Az elkeseredett poéta a legenda szerint Édes Gergellyel történt borozgatás után a pincében “ott hagy csapot s papot” és Komáromba indult – a szólás is innen ered. Látványos a falu gazdagságáról tanúskodó 1825-ben épült Szabadtéri Néprajzi Múzeum, (“Schumacher-ház)”, amelynek udvarában többek között az utolsó vázsonyi rézműves mester eszközei láthatók. A messze környéken egyedülálló Postamúzeum és üzemelő Várcsárda szintén várja az arra járókat.
A második világháborút megelőzően élénk iparos és gazdaélet, kereskedelmi tevékenység jellemezte a községet. Bár a lakosságszám 1890 óta folyamatosan csökken, Nagyvázsony sokáig őrizte a térségben meglévő központ szerepét. A község részt vett az 1956-os forradalomban, a helyiek felvonulást tartottak, Budapestre szállítottak élelmiszer-adományokat. A tsz-esítés és a kisipar felszámolása megtörte a falu közösségi életét és fejlődését. Új lendületet jelentett az 1980-as években a vár feltárása, a vadászturizmus és a külföldön is híres lovasjátékok megszervezése. Ugyanebben az időben épült fel az új falurész, az új általános iskola és egészségközpont.
A falu a rendszerváltást követően Barnag, Mencshely, Pula és Vöröstó aprófalvak körjegyzőségi központja. Ipari park alakult, számos civil kezdeményezés éledt újra és próbált segíteni Nagyvázsony mikrotérségi rangjának megőrzésében.
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megújul a Kinizsi-vár. A tervezett átalakítás a belső tereket, a tetőteret és az épület főhomlokzatát érinti. A Nyugati és az Északi Palota épületének, valamint a belső kaputorony falainak magasításával az egykori épületek földszinti terei rekonstruálásra kerülnek, az emelet helyiségei építészeti részletekkel és térrekonstrukciós elemekkel idéződnek fel.
A fejlesztés során az épület történelméhez, korábbi funkciójához, lakóihoz kapcsolódó kiállítások jönnek létre, melyek biztosítják az élményszerű látogatás feltételeit. Egyedi attrakciót jelenthet Kinizsi Pál és a vár történetének a modern technika által történő megelevenítése, a magyar történelem egyes korszakainak látványos megismertetése.
A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vagyonkezelésében lévő nagyvázsonyi Kinizsi-vár üzemeltetési feladatait Nagyvázsony Község Önkormányzata látja el.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.