Gyulafirátót, premontrei romok, Veszprém

Kapcsolat

Cím: 8412 Veszprém-Gyulafirátót, Kolostor u
telefon/mobil: +36709517179
E-mail: andras.kolozsi@nofnkft.hu

nyitva tartás

Szabadon, ingyenesen látogatható.

jegyárak

Ingyenesen látogatható!

látnivalók a környéken

XIII. sz. Premontrei kolostor, amely a ciszterci mintát követi (Kolostor u.)
Prépostsági kastély (Kastély u.)
I-II. Világháborús emlékmű, a kastély előtti téren
Gyulaffy László végvári vitéz mellszobra, az ált. isk. udvarán (Vízi u.)
Rátót Mátyás dombormű, a rom. kat. templom bástyafalán (Kálvária u.)
Batthyány Lajos mellszobra, a művelődési ház mellett (Hajmáskéri u.)
A Kálvária domb. l808-ban közadakozásból épült, 1996-ban került felújításra. Másolata Szentendrén a Skanzenben látható.

Hadnagy László Helytörténeti Gyűjtemény:
Hadnagy László, falunk szülötte, tanár, múzeum igazgató hagyatékából, helyi tárgyi gyűjtésből összeállított kiállítás. (Pásztor u. 26.-ban)

További nevezetességek:
Gyulafirátót nevezetessége továbbá a falu határában található Halastó, melyet 2015-ben tanösvénnyé alakítottak. Jelenleg a helyiek egyik kedvenc kikapcsolódási helye.

rendezvény helyszínfoglalás

rendezveny@nofnkft.hu

történet

Gyulafirátót község nevét a Rátót nembeli Gyula leszármazóitól, a Gyulafiaktól nyerte. E nemzetség származására nézve megoszlanak a vélemények. Egyes történészek Kézai Simonra és a Képes Krónikára hivatkozva azt állítják, hogy Rátolt és Olivér testvérlovagok Casertából, Nápoly mellől jöttek hazánkba Kálmán király uralkodása alatt. Más vélemény szerint a Rátót nemzetség germán eredetű, mivel a címerükben szereplő hárslevél tipikusan germán címerábrázolás. De bárhonnan is származtak a Rátótiak, a 13. században már teljesen meghonosodtak, beleolvadtak a magyar nemességbe és évszázadokon át a legmagasabb politikai és egyházi tisztséget töltötték be. A nemzetség több ágra oszlott s közülük a Gyulafiak tettek szert a legnagyobb hatalomra. Egyik birtokközpontjuk biztosítására építették Csobánc várát a 13. század közepén, de jelentős lakhelyük lehetett a mai Gyulafirátót területén is. A gyulafirátóti premontrei prépostság valószínűleg a nemzetség monostora volt, melyet a Rátótnembeli Mátyás, esztergomi érsek alapított. Az alapításról egy 1239-40 körüli okmányból értesülünk, melyben a Fejér megyei főesperes kifogást emel az ellen, hogy a veszprémi püspök és bakonybéli apát közt Mátyás esztergomi érsek legyen a bíró, hiszen az ügyben ő is érintett volt az általa alapított rátóti monostor miatt. Mátyás érsek tanuló társa volt IV. Bélának és vele együtt nevelkedett. Később mikor IV. Béla apjától független külön udvart tartott, mint az ifjabb király kancellárja szerepelt, majd 1240-ben esztergomi érsek lett és 1241-ben a tatárok ellen vívott végzetes kimenetelű sajómezei ütközetben esett el.
A templom egyeneszáródású szentéllyel és hasonló két mellékszentéllyel épült, kereszthajóval ellátott, háromhajós, latinkereszt-alaprajzú épület volt. Ehhez csatlakoztak délről a sekrestye, a káptalanterem és a kolostor épületei. Az emeleten volt a szerzetesek alvó terme a dormitórium. Erről már csak az emeleti ajtó és a tető lenyomata tanúskodik a déli keresztház megmaradt oromfalán. A gazdagon díszített káptalanterem nyugati nyílásrendszeréből csak egy kehelyfejezetes középoszlopra támaszkodó korai gótikus stílusú ikerablak maradt meg.