Siroki vár - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF

Siroki vár

 

Fedezze fel a siroki Vár-hegy belsejébe vájt és tetejére épített középkori erődítmény minden zegzugát! Gyönyörködjön a Siroki vár magaslatairól a Bükk és a Mátra erdeinek látványában!  Nemcsak a pazar kilátást nyújtó várfalak között, de a hegy gyomrába vájt bonyolult alagútrendszerben is kalandozhat a kiránduló.


A kazamatarendszerből titokzatos ablakok nyílnak a várhoz vezető útra, ami néhol igen meredek, de az élmény megéri a fáradtságot. 

 

Rendezvénnyel kapcsolatos ajánlatkérését a következő email címre várjuk: rendezveny@nofnkft.hu

helyszínleírás

Izgalmas és romantikus túra várja a siroki vár látogatóit. A Bükk és a Mátra erdeinek határán, a Vár-hegy tetején magasodó erődítményt egy sziklatömb belsejébe vájták és tetejére építették elődeink. Ezt az igazán különleges építményt egy helyenként meredek túraútvonalon lehet megközelíteni. A hegy gyomrában kialakított üregekből és a szerteágazó kazamatarendszerből titokzatos ablakok nyílnak a várhoz vezető útra. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket alakítottak ki, ezek is bejárhatók, felfedezhetők. Az erődítmény legősibb része a felsővárban található lakótorony, erre épült az öregtorony, mely az őrség lakhelyéül szolgált. Az egykori erősség hétköznapi életének ma is látható lenyomatai a hajdani istálló, a gabonatároló verem és az ivókút. A várhegyen álló várromból kitekintve elképesztő panorámában gyönyörködhet az, aki felkaptat a hegytetőre.

Kapcsolat

3332 Sirok, Vár út 1.

sirokivar@nofnkft.hu
Nagy Bernadett létesítményvezető: 70/1979893
Huszár László: 20/2046779

kiállítások

Állandó kiállítás

A török hódoltság kora (török kor mindennapjait bemutató film + tárlatvezetés)

A régészeti anyag tulajdonosa az egri Dobó István Vármúzeum.

nyitva tartás

Vár:
Április 1- Október 31. között 10-18 óráig
November 1-Március 31. között 9-16 óráig
Tájház:
nyári nyitva tartás, április 1- október 31. 10-18 óra között
téli nyitva tartás, november 1-március 31. 9-16 óra között

A vár megközelítés

A siroki várhegy tövében található egy parkoló, ahonnan hosszú, és néhol meredek úton lehet felsétálni a várhoz. Akik jó erőben vannak biciklivel vagy babakocsival is nekivághatnak, de az nagy kihívás. A várba nagyjából 20 perc alatt lehet feljutni. Az utolsó nagy kaptató előtt a nyeregbe felérve ketté ágazik az út. Az egyik a várhoz visz tovább a másik a szemközti csúcsra, ahol a Barát és Apáca sziklák állnak.

jegyárak

Siroki vár és Tájház

 

Felnőtt jegy:

– Vár belépő                                     1 600 Ft

– Tájház belépő                                  400 Ft

 

Kedvezményes jegy:

(6-26 év közötti fiatal, 62. életévét betöltött látogató,

minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő)

– Vár belépő                                       800 Ft

– Tájház belépő                                 200 Ft

 

Családi jegy:

(1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig)

– Vár belépő                                     3 200 Ft

– Tájház belépő                                  800 Ft

 

Csoportos jegy:  

(minimum 15 fő látogatása esetén)

– Vár belépő                                     1 280 Ft/fő

– Tájház belépő                               320 Ft/fő

 

Helyi lakos: lakcímkártyával                          400 Ft

 

Jogszabályi kedvezmények EGT állampolgárok részére: Díjmentes

– 6 év alatti gyermek

– 70. életévét betöltött látogató

– fogyatékkal élő és 1 fő kísérője

– miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező látogató

– közoktatásban dolgozó pedagógus

– minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja   

A kedvezményekre való jogosultságot kérjük igazolni.

 

Az évközi árváltozás jogát fenntartjuk.

Az árak visszavonásig érvényesek.

A csoportkedvezmény igénybevételére 15 főtől van mód.

Csoportos látogatás esetén előzetes egyeztetés szükséges!

 

OTP, K&H És MKB Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) elfogadóhely!

kiállítás

Egy állandó kiállítás: 3 enteriőr mutatja be a török kor mindennapjait egy konyha, egy lakóhelyiség és egy hadi felszerelésekkel berendezett térrész megjelenítésével. A megjelenített kor a török hódoltság kora, ehhez a korhoz kapcsolódik a régészeti anyag jelentős része.

programok

Július 27. Egyéjszakás kaland a Siroki várban
Augusztus 20. Gyógynövény ismereti előadás a várban
Október 12. Siroki Vár napja

látnivalók a környéken

– Tájház
– Nyírjes-tó
– Eger – Szépasszony-völgy
– Mátra
– Egri vár

történet

A vár története


Erődítmény már a honfoglalás utáni időkben is állt a várhegyen, bár meglehetősen kezdetleges formában. Ekkor az Aba nemzetség Bohr-Bodon ága birtokolta. A várat a tatárjárás után építette a Bodon család. Károly Róbert királyi várrá nyilváníttatta, várnaggyá pedig Kompolthy Imrét nevezte ki. 1331-ben egy cseh vitéznek adományozza a tisztséget. 1337-ben ismét királyi birtok, Zsigmond király kijavíttatta a várat és elzálogosította Domoszlai Miklós alispánnak. 1388-ban a Tari család váltotta ki a várat a zálogból és megkapta királyi adományként.
1388-ban ugyancsak a Tari család nevéhez fűződik Sirok település megalapítása is, ami hamarosan szinte városi jelentőséggel bírt. 1465-ben a család utolsó sarja Országh Mihály nádornak és sógorainak, Kompolthy Miklósnak és Vencelnek adományozta a várat. A Pásztói család pert indított ellenük, ugyanis a többi birtoknak ők voltak a zálogtulajdonosai, de a pert elvesztették. Mátyás király adománylevelet bocsájtott ki, melyben 1475-től az Országh családot nevezte meg a vár jogos tulajdonosaként. Közel száz éven keresztül birtokolták is a várat.
Országh Kristóf idejében vált katonai szempontból igazán jelentőssé a vár, ugyanis a törökök akkor foglalták el Budát. A várat ugyan még nem került török kézre, de 1550-ben a település már adózott nekik. Az 1555-ös gönci határozat értelmében Országh Kristóf megerősítette a várat, mely az északi végvárrendszer része lett. Erős és bevehetetlen vár hírében állt, így a törökök nem is próbálták megszerezni. Kristóf halála után az Országh család kihalt, az utódok pedig nem fordítottak figyelmet a vár karbantartására. Az 1596-os mezőkeresztesi csatavesztés utána a török sereg Sirok felé vonult, melynek hírére a magyar védők elhagyták a várat. A törökök harc nélkül vonulhattak be a várba. Az erődítés 1686-ig volt török kézen. A vár visszavételéről, a harcokról nincsenek adatok. Ami biztos, hogy 1686-ban királyi tulajdonba került. 1693-tól több család is birtokolta a várat, a Rákóczi szabadságharc idején Rákóczi oldalán töltött be védelmi szerepet. A szabadságharcot követően elvesztette stratégiai jelentőségét, így 1713-ban több várral együtt felrobbantották.

 

A vár felépítése


A vár végső állapotában két részből állt. Az öregebb belsővár egészen a hegy tetején magasodott, szabálytalan alaprajzzal, belsőtoronnyal. Köré épült a három ó-olasz bástyával erősített alsóvár. A vár különlegessége a fejlett, sziklákba vájt járatrendszer. Az erődítmény legősibb része a felsővárban található lakótorony, erre épült a kisebb, vékonyabb falakkal rendelkező öregtorony, mely az őrség lakhelyéül szolgált. Ezt vették körül falakkal és tornyokkal, valamint a belülről gazdasági és lakóépületekkel. Vélhetőleg egy lovagtermet is kialakítottak a lakótoronyban, ugyanis a megmaradt kettős dongaboltozat erre utal.
A vár meghatározó védelmét az alsóvár jelentette a három ó-olasz bástyával, melyek sarkait nagy méretű kváderkövekkel alakítottak ki. A falakban több helyen is díszes faragott kövek is láthatóak, melyeket másodlagosan használtak fel, miután a környék lepusztult templomaiból elhordták őket. Az északi oldalon 4 m mélyen árkot véstek a falba, mely gazdasági udvarként is szolgált. A sziklába sütőkemencéket és kisebb pincéket vájtak.
Az északi fal mentén sziklába vájt folyosók néhol termekké bővülnek, és észak felé három lőrés is nyílik belőlük. A déli oldalfalak közepe táján kisebb kör alakú torony állt. A két vár közötti átjárást két kapu biztosította. Az egyik egy sziklába vájt gyalogos átjáró volt, a másikat az északnyugati bástya homlokfalán alakították ki. A kapu előtt farkasverem volt, ezzel is növelve a belsővár védelmét. Ezeken a bejáratokon csak gyalogosok közlekedtek, hiszen a méretük nem tett mást lehetővé. A lovakat az alsóvárban, míg a szekereket a sáncokkal védett területen a várfalon kívül tárolhatták. Az északkeleti sarokbástya tövében egy kút állt, melybe egy sziklába vájt árok vezette a csapadékot.

 

A siroki vár alaprajza


Magyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegy tetején lelhetjük meg, amelyet nemcsak a sziklatömb tetejére
építettek, hanem belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak, melyek várják a kalandok iránt érdeklődő látogatókat.
• Vár típusa: Belsőtornyos bástyás vár
• Javasolt megközelítés: bicikli, gyalog
• Vár látogatása: A vár minden nap nyitva tart téli és nyári nyitvatartással.